A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gyurkovics Tibor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gyurkovics Tibor. Összes bejegyzés megjelenítése
2020. április 19., vasárnap

Gyurkovics Tibor - Magány

›
Tudsz-e már egyedül aludni szemhéjad ráncai közt az ismétlődő örökös sötétet figyelve mint a szél pörgette szöszt Tudsz-e odabúvóckodó lábak...
2020. április 14., kedd

Gyurkovics Tibor - Por-vers

›
Kicsiny vagyok – megsemmisíthetsz. Úgyis tudom – megsemmisítesz. Akkora vagyok, mint a por, amit a lovas letipor. Állok, örökké veled sz...

Gyurkovics Tibor

›
A vertebrális csigolyákon mered a test. Az ember ül, mint a madár az ágon és aztán énekelni kezd. Én látom őt – és ő lát engem va...

Gyurkovics Tibor - Áldás

›
Megadatott még úgy szeretnem, ahogy még sosem szerettem, hogy kitárom az ablakot, és látom, hogy a nap ragyog. Hogy bedől a fény a s...
2019. november 25., hétfő

Gyurkovics Tibor - Túlélni

›
Hazugság, hogy túlélni, mit gyomor nem bír el, hazugság meglapulni, amikor ütni kell. Áltatás megmaradni lelkünk sebeivel, szaba...
2019. október 7., hétfő

Gyurkovics Tibor - Te folyosó (Salfedi bohócmester dala )

›
Magányod végeérhetetlen folyosóján csak mint a vak madár röpülök szárnyszegetten akárhogyan de lássalak ezerszer is nekiütő...
2019. szeptember 11., szerda

Gyurkovics Tibor – Ének

›
Hallom hogy halkan énekelsz a fogaid között dúdolsz nem látom csak az éneked amivel beszősz és befonsz Csak lassan pergő hangjegyek...