Patak, ami csobog...

    Órák, napok jéghártyás ablaküvegét lehelgetem, hogy megláthassalak. Gyönyörű arcod tanulom utcán, sínek között, örök életveszélyben...

                          Hogy melletted vagyok, érzem, a végtelenben bolyongok s nem fáj semmi és nem is vonz többé már semmi a körön ...

I Hiányod moccanatlan ünnepe ez. A nappal áttetszőn fölépül az őszi omlás meredélyén, átvilágít rajta a nyár, átvilágít rajta a ...

Leszünk- e még, mint gyermekek fehérek s őszinték, mint egy vízzel telt pohár ? Most minden árnyék, végtelen mocsár, határa ninc...

Jó volna, ha elaltatnál engem, s elmondanám, mit csak Istennek szoktam. Egy kicsit elszomorítanálak, ha megtudnád, hogy van már egy hal...

Szerettem, szerettem, dalolva lebegtem, estéken, reggelen vágyódva remegtem, mikor szavaimat mind-mind elfeledtem, dalaimat immár...

Bolyongtam bár nyílt mezőn s város-dzsungelekben, dalt ki hozzád illenék, én, szegény, nem leltem. Fojt az el nem mondható, égek né...

Legszebb volt az éjszaka, a szótalan, a csóktalan, melyben két ember elfeküdt egyetlen ágyon boldogan, hallgatva nem is túl közel, elég...

Észrevétlenül gyere, ha mégis jössz, úgy, mintha te lennél az a sétány melletti ház, amely már időtlen idők óta ott áll mozdulat...

Fáradtan, homályos szemmel bágyadtan keresel majd, mert te sem érted, véred hajt, hogy mért voltam én több mégis, zsebedben bicsk...

Befelé nézek csak magamba; ami kívül van, minden úntat; szívem üres lett és a mult lomokkal teli régi kamra. S engem már annyi csaló...

Tanulni kell. A téli fákat, a zúzmarát a szűz havon, ahogy a hólé átszivárog, a bőrig ázott udvaron… Tanulni kell a madarakat, a...

Amint az ajtón benyitok, kezemnek otthont adsz a tiédben. Befogadod, mint csavargót a házba, ott vacok várja, tűzhely, vacsora, nin...

Legszebb ha alszik s rózsaszín álmából ébred, mocorog. Egyszer volt ilyen egyszerű. Ébredj föl, nézz rám, itt vagyok. Legszebb h...

A csillagok mély poharában csöppecske hűvös pára ing, hogy reszketnek hajad szagában egymáshoz békült árnyaink.  Gyertyává nyúlik ...

Fotó  1. Nincs ű, nincs, í, az é csak élene, nincs v, nincs d, a d csak délene, csak krí, csak krű, csak a hangok sz...

Előtted megyek, te én előttem. A koranap aranylánca csilingel kezemen. Hová mégy – kérdezem, feleled – nem tudom. Siettetném l...

várlak csak várlak és azt remélem nem áll az idő csak minden héten meg-megpihen úgy öt-hat napra hogy magamra hagyjon és ne magadra vár...

Legyen a leghosszabb folyó, ahogy lábaink egymást követik. Kitartóan húzod magaddal a tekintetem. Előbb lemaradok, ám e kiszámított tá...

Mintha halkan szólnál: Vigyázz, sokan nézik, Ne játsszunk csókosdit, Játsszunk temetésdit. Játék, játék, játék, Csak vidámabb volna...