Patak, ami csobog...

Egy régi dal visszhangja Találkoztunk a fák közt, a kertben, ő meg én. Jött hófehér kis lábbal a kerten át felém. Kért, hogy könny...

Leszünk- e még, mint gyermekek fehérek s őszinték, mint egy vízzel telt pohár ? Most minden árnyék, végtelen mocsár, határa ninc...

Jó volna, ha elaltatnál engem, s elmondanám, mit csak Istennek szoktam. Egy kicsit elszomorítanálak, ha megtudnád, hogy van már egy hal...

Mi fér el egy pillanatban? Elfér a te örökkévaló hiányod. Hová képzeljelek? A zöld fotelbe ahol elmeneteled előtt ültél lehetetlen most...

Szerettem, szerettem, dalolva lebegtem, estéken, reggelen vágyódva remegtem, mikor szavaimat mind-mind elfeledtem, dalaimat immár...

  Szólj, ha fellázadt benned a szavak hiánya, s a lüktető csend elviselhetetlen zúgássá erős...

Nem kérek. Nem kell. Megtarthatod, szememből halkan folynak a napok, homlokom mögött szúnyograj zizeg, nem hoztál semmit, azt is elv...