„A személyiség az élet során a nehezen értelmezhető, sőt
értelmezhetetlen csíraállapotból fejlődik ki, és csak a tetteink alapján
válik láthatóvá, hogy kik is vagyunk.
Olyanok vagyunk, mint a Nap, amely táplálja a földi életet, és
mindenféle szépet, ritkát és rosszat szül; olyanok vagyunk, mint az
anyák akik ismeretlen boldogságot és szenvedést hordoznak a méhükben.
Először nem tudjuk, hogy milyen jó vagy rossz tettek, milyen sors,
milyen jó vagy milyen rossz rejtőzik bennünk; és csak ősszel látszik
majd, hogy milyen volt a tavaszi vetés, és csak este látszik meg
valójában, ami reggel kezdődött.”
Részlet C.G. Jung: A személyiség fejlődés című könyvéből