A parázs hiányzik,
ami lángra lobban.
Hűvösre jár a csend
a kisszobában.
A zene kiköltözött
a nappaliba,
de egy hang még leül
az ágy sarkára.
Fáradt szemeimben
könnyezik a pillanat.
Hiányzik a mosoly
az inaim alatt.
Feladni kéne már
fáj a fejem, nem vagyok.
Megizzaszt egy darabka
a régi paplanon.
Lázas vagyok, s gyenge,
mint küszködő járókelő.
A szavak is elhagynak,
nincs is rá idő.
Várok egy új napot,
hátha jobb lesz a Világ.
Ma is így hittem ezt.
Megpróbáltam legalább.
.
