az arcéled a félsötétben
lent az idő hullámai
szénrajzvonal mélyszürke égen
a tengert itt csak hallani
csak a szagát érzi az ember
emelkedik-süllyed a hold
fogyóban utolsó negyedben
ki tudja volt-e ami volt
csak a tenger hullámai
az idő örök partra néz
a kesernyés-sós szag ami
édesebb mint a füge méz
csak az emlék ujjammal néznem
az arcéled a félsötétben