Dienes Eszter - Dalok Ladányi Mihálynak

 

Csillagom alszik

sötét egen,

holdam is késik,

sötétedem.

Károg a holló,

álom az élet,

leng, leng az árnyam,

pörgök a szélben.

Visznek reszkető

holdezüst utak,

idegen hold és

csillagok alatt.

Áldalak, várlak. Hol telelsz?

Ülök halálos csendbe’.

Kezemmel dúcolt homlokom

összeomlott az este.

Eltört rajtam a napsugár,

forró vérem mással üdvözült,

holtomiglan-holtodiglant

betartanom sohse sikerült. 

Dienes Eszter - Lélekállás-jelentés

1.
Pánikba estem.
Ellenem fordult
a rumosüveg.

2.
Uram!
Trónusod elé
leittam magam.
Halálaimhoz
semmi közöd.

3.
Legközelebb csak akkor iszom,
ha összefut számban az iszony.

4.
Sebes vagyok.
Szállnak rám a legyek.
Gondolkozom, Uram.
Legyek, vagy ne legyek.

5.
Nincs véletlenül pénzed?
Márna még nem kértem kölcsön.
Munka után az űrt kitöltőm…
Édes vagy dőre lőre-álom.
Ne lássak senkit. Senki ne lásson.
Fekszem összetörve,
határtalanul egymagám.
A foltos plafon ájultán leszakad.
Az üveg üres. Szemem kezemmel elfedem.
A lélek immunhiánya beállt.
Az éjszaka hányadékos lesz –
síkos utak a háló és fürdőszoba között.
Innen mindenki elköltözött.
Hideg lehet odakint. Érzem idebent.
Pici percek összeadódtak,
s lett egy nagy éjszakám;
zárt koporsóban temettük apám.
Anyámra míg hullt a göröngy,
hegedűk hangja utána köszönt.
Tittit elrabolta az Apa,
nekem nincs fiam,
fiamnak nem vagyok,
nem vagyok anya.

6.
Eget látok, behavazott mezőt,
szürke hegyet odafent.
A világűr pora üli meg.
Fekete gyöngyök szétszóródva az égen:
elmozdult ikonok fényes feketében:
varjak az ég különpáholyában.
Legyek az égbolt ablaküvegén.

7.
Az idők meredekét lakom.
Csúszom, visszazuhanok.
Ez itt a szakadék mértani közepe.

8.
Az ég falán erjed, folyik a nap vére,
lefelé, lefelé, a föld peremére.
Holnap majd zölden izzik a mező,
rézszínű, halk foltokkal
holnap majd felnő
itt a hegy…
Holnap az átok visszamegy
az óriási hegy
örvénylő barlangjába…
Holnap majd jelentek valami nagyon jót,
amit ma elképzelni nem tudok.

9.
Felkel a nap, lemegy a nap.
Nincs mit mondanom. Ha van,
hazudok.