A fehér ló
Élt egy idős szegény ember egy kis faluban. Volt egy szép fehér lova.
Olyan szép volt az a ló, hogy még a király is megirigyelte és nagy
vagyont ajánlott érte. De az öreg nem adta el.
Egy nap a ló megszökött. Az egész falu összejött és az emberek azt mondták: Milyen buta vagy te öreg ember, mit mondtunk neked?
Add el azt a lovat. Mi tudtuk, hogy ez fog történni, jobb lett volna
eladni. Micsoda szerencsétlenség! Az öreg azt mondta: lehet,hogy így
van, de az is lehet, hogy nem. Miért kell rögtön ítélkezni? Mondjátok
azt, ami van. A ló nincs az istállóban. Ez tény. A többi csak vélemény.
Hogy ez szerencse vagy szerencsétlenség nem tudom, mert nem tudom, hogy mi történik majd ezután.
Az emberek kinevették az öreget.
Két hét elmúlt és a ló visszatért. Nem lopták el, elkószált és 12
vad lovat hozott magával. Megint összejött a falu és az emberek azt
mondták: Milyen igazad volt öreg, mégis nagy szerencse volt, hogy a
lovad eltűnt. Az öreg azt mondta: lehet,hogy így van, de az is lehet,
hogy nem.
Miért kell rögtön ítélkezni? Mondjátok azt ami van. A ló visszatért.
Ez tény. Ha egyetlen egy szót olvastok el egy könyvben , hogyan
tudnátok az egész könyvet megítélni?
Az emberek értetlenül hallgattak.
Az öregnek volt egy fia. A fiú elkezdte betörni a vad lovakat. Egy
hét múlva leesett a lóról és eltörte a lábát. Megint összegyűltek az
emberek és véleményt mondtak. Micsoda szerencsétlenség! Kitörte a lábát a
fiad és most még neked sem tud segíteni. Az öreg azt mondta: lehet,
hogy így van, de az is lehet , hogy nem. Miért kell rögtön ítélkezni?
Mondjátok azt ami van. A fiam kitörte a lábát. Senki sem tudhatja, hogy
ez egy szerencse vagy szerencsétlenség.
Az emberek csodálkoztak az öreg kijelentésén.
Nemsokára háború tört ki. A fiúkat besorozták katonának, az öreg fia
pedig otthon maradt a törött lába miatt. Az emberek sírtak fiaikért és
eljöttek az öreghez és azt mondták: Milyen igazad volt öreg, mégis nagy
szerencse, hogy a fiad kitörte a lábát. Így legalább megmaradt az élete.
Lehet, hogy így van, de az is lehet , hogy nem. Nem hagyjátok abba az
ítélkezést? Isten tudja csupán, hogy ez szerencse vagy szerencsétlenség.
Ismeretlen szerző