Belső figyelem

 

„…De mi van akkor, amikor csak egy apró kellemetlenséget érzékelünk legbelül? Túllépünk rajta vagy időt szánunk arra, hogy odafigyeljünk rá, érzékeljük az állapotunkat, hagyjuk szárnyalni a fantáziánkat vele kapcsolatban? Talán ez alkalommal kevésbé a félelem, inkább a szégyen okozza a gondot. Minél differenciáltabban tanuljuk meg felfogni, és érzésekké alakítani az érzelmeinket, az emócióinkat, annál jobban tudjuk kezelni saját magunkat és másokat is egy-egy szociális helyzetben. ”*

❇ ❇ ❇ ❇ ❇

„A betegség nem véletlen az úton, hanem maga az út, amelyben az ember a teljesség felé közelít. Mennél tudatosabban szemléljük ezt az utat, annál inkább betölti célját. ”**

fotó: Beckie Jane Brown

 

Részlet: *Verena Kast: A léleknek idő kell és

**Thorwald Dethlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez · 

Fotó: Beckie Jane Brown

 

Emberi kapcsolataink

 

„Ahhoz, hogy az ember ne váljék tömegemberré, egy lélek nélküli csordaállattá, amelyet már csak a pánik és mohóság vezet, tudatosan védekeznie kell a tömegpszichével szemben, mert különben elvész a lelke, amelyet az emberi kapcsolat éltet. Azaz emberi kapcsolataink a lelkünket éltető erő.” 

✿ ✿ ✿ 

„Mint az élet balzsama, olyan a jó barát” Sirák fia könyve 6:5-17

 

 
fotó:Dave Stamboulis

Május - Ígéret hava

 

Május elseje – Ígéret hava

A Mindenség szentséges nászának ősi ünnepe.

A májusi természet színeivel, illatával, hangjaival, gyors változásaival, mozgásával elkápráztatja az embert. Csábítása révén mindent elkövet, hogy a „misterium conjunctions”, vagyis a misztikus egyesülés létrejöhessen.
„A Szent Menyegzőben egy isten és egy istennő talál egymásra, és amikor egyesülnek a szerelemben, egyesül az Ég és a Föld is. Ennek az egyesülésnek a szimbóluma, hogy kizöldül a természet, új erőre kap az élet, kitavaszodik.” (Verena Kast) 

A két minőségből új születik.
A természetben ég és föld násza zajlik, a férfi és a női minőség egyaránt érvényesül. Az emberi lélekben a szerelem érzése kapcsolódik a májushoz. Az időszak tanítása:
egyesülés-szétválás egymásba öltése a fejlődés útja. 

Részlet: Antalfai Márta: Alkotás és kibontakozás

 

 

Virágot szedni

 

 “A virágot a lélek szedi. A virág az egyetlen kép a földön, amiben a lélek önmagára ismer. Gyökerem a sötétben van, s a fény felé növök………. Hogy a virág lénye mi, nem tudom és nem fogom megtudni talán soha. De amikor virágot szedek tudom, hogy virággá változom és ez olyan mintha lelkem felszívná testemet, anyagtalan illattá és szépséggé válnék…. Virágot szedni annyi mint virágozni, s ez annyi, mint átmenni egy kapun az ismeretlenbe.” 

Részlet: Hamvas Béla: Babérligetkönyv

Fotó

Kikelet

 

„NE CSODÁLKOZZ, HA MÁST NEM NÉZEK SOHASEM: NAPOMRA VETEM CSAK FOLYTON TEKINTETEM.”
ANGELUS SILESIUS

„A kikelet felfoghatatlan varázslat, amely alól senki nem vonhatja ki magát; a nagy ébredés ideje ez. (…). A rakoncátlan tavaszi szél messzire kergeti a téli sötétséget, s világosságot fúj szerteszét. A tetszhalott természet a napfény első csókjától feleszmél, sápadt arca halvány pírt kap, és bátortalanul ébredezik. Télen megfagyott és beszűkült erei kiengednek, meglassult vérkeringése felpezsdül, és minden mozgásba lendül. Áradnak a vizek, duzzadnak a rügyek, harsognak a színek. Az addig hűvös, szenvtelen levegőt illatok izgatják, a csöndet hangok tarkítják. A világ szíve meglágyul és felmelegszik, s a fagyott, merev föld is oldódni kezd, és ölében már új élet bizsereg.” 

Harmati Minka – A nap gyermekei (részlet) 

 

Kép: Virágszedő Flora istennő. Római falfreskó (1. század körül)

Empátia

 

 

 

„Minél több történetet ismerünk meg az olvasás által, annál több rálátásunk van az emberi életre és az emberi cselekvésmódokra, annál több választási lehetőségünk van a saját életünkre nézve, és persze annál több lehetőségünk arra, hogy beleérezzük magunkat más helyzetébe. Röviden: empatikusak vagyunk. Ennek az az első feltétele, hogy úgy éljük meg a történeteket, hogy azonosulni is tudjunk velük. Ehhez is időre van szükség.”

 

Verena Kast: A léleknek idő kell

Gyógyulás

 

 

 

„Vannak órák, mikor a dolgok levetik álarcaikat, mikor a szögletek letompulnak, s a sebek észrevétlenül begyógyulnak a csöndben.”

Kassák Lajos 

 

Fotó