"…a világ dolgai nem csak vannak, léteznek, hanem jelentenek is
valamit, van értelmük, rezgést váltanak ki bennünk, amit néha elsőre nem
igazán értünk…
Amikor jelképes értelemben látjuk az életet, akkor az érzelmi
részvétel és az értelem a fontos. A világ ekkor nem csak úgy van, hanem
kapcsolatba lépünk vele és jelentést adunk neki. Nem csak a külvilág
létezik, hanem a belső világ is – és a kettő kölcsönhatásban áll
egymással….
A jelképben a világ beszél hozzánk, minden alakjában, ami valaha volt…..
A hétköznapokban átélt jelentős tapasztalatokat is szemlélhetjük jelképes vonatkozásban. Sokszor önkéntelenül is ezt tesszük: ha félholdat látunk, vannak, akiknek Mathias Claudius Esti dala jut eszükbe róla:
Látjátok ott a holdat? Felét bár árny takarja, mégis kerek és szép.
Ha jelképként értelmezzük a világot és azt, ami velünk történik, akkor rezonanciában vagyunk a világgal. Összekapcsolódunk azzal a kérdéssel, hogy mit látunk benne, de azokkal is, hogy mit jelentenek a tapasztalatok a saját életünkre nézve, vajon létfontosságúak-e, vajon általuk jobban megértjük-e magunkat vagy adnak-e biztonságot az életben?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése