"Hidd el, nincs mindig szükséged egy jól kidolgozott tervre.
Néha mindössze csupán ennyire lenne szükséged:
végy egy mély levegőt, bízz, higgy, majd engedd el (…), s figyeld, mi történik.
Olykor a nehéz dolgok is rendeződni kezdenek maguktól. Mikor már azt hinnéd, nincs tovább; állj meg, lélegezz, mosolyogj, emlékeztesd magad, hogy korábban is hitted már egy helyzetről, hogy menthetetlen, mégis sikerrel jártál – tégy így, s az élet hirtelen egy teljesen új utat tár fel előtted. Bízz!"
Nekem ez a mondat esik nagyon-nagyon jól:
VálaszTörlés"patak, ami csobog"
Talán, mert annyira természetes.
Talán, mert benne van a jó írás titka.
Ó, örülök! Sokáig más volt a cím, csak Verspatak, de aztán elkezdett csobogni, már nem passzív, hanem aktív lett. Mondani akart valamit, amit útja során hallott.
VálaszTörlés