"…szeretem, amikor valami hosszan tart. Leginkább azt, ami tartós és
mégis változik, mint a tenger: mindig ugyanaz és mégis mindig más.
Ugyanazok a hullámok , ugyanaz a víz – de a fénnyel és az időjárással
együtt mindig más arcát mutatja, újra és újra egy más köntösben
láthatom. Szeretem a ritmusokat a zenében, az életben – akkor is, ha
mindig ugyanaz ismétlődik. Mindkettő fontos számomra, a változás is és
az állandóság is. Ám úgy tűnik, most pont a tartósság van veszélyben(…)
mindig minden egyre gyorsabb lesz(…)
A felgyorsulással együtt ott van az egyre nagyobb hatékonyság iránti igény mind külső, mind a belső világban(..)
Pszichésen is gyorsan meg kell birkóznunk a különféle zavarokkal.
Emellett úgy tűnik, fennáll a veszélye annak, hogy a kedélyességgel
együtt a lelkület is az élet peremére szorul.(…)
Folyamatosan újra meg kell keresnünk saját belső világunk szükségletei és a külvilág követelményei közötti egyensúlyt…
Részlet Verena Kast - A léleknek idő kell című könyvéből
Festmény: Monet-Tavirózsák
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése