2020. április 14., kedd

Gyurkovics Tibor

A vertebrális csigolyákon
mered a test.
Az ember ül, mint a madár az ágon
és aztán énekelni kezd.



Én látom őt – és ő lát engem
valami tükörszerelemben
én benne – ő bennem ragyog
egyedül és ketten vagyok.




A semmi is lehet minden
a minden is lehet semmi
ahogy az első percben
csak úgy szabad szeretni.

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése