A legkedvesebb fájdalmamnak
(a bőröm alatti apró részen, ahol
átharaptál a kabáton,
és végül nyoma sem lett
a felszínen, mint amikor
lézerrel üvegbe családi fotót),
nem tudom, minek köszönhetően,
talán mert vékony a bőr a mellkasomon,
az állkapcsod erős, vagy
lustán, mégis felelősséggel táplálom
– tábortüzet éjjel a parton –,
nincsen csillapodása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése